0 komment
Nem szeretek politizálni, sem a politikát, viszont véleményem általában van mindenről. Bármiről. Ugyan hála isten jelen helyzetben nekem nincs dolgom az iskolával és az online oktatással, így gyakorlati tapasztalatom sincs. De szülőkkel dolgozom együtt, akik mesélnek, kisgyermekes rokonok, akik szintén mesélnek. És én ezt betudom annak, hogy egy picike rálátásom van a dologra és alkothatok ez alapján véleményt. Azt azért még leszögezném, hogy ez itt mind az én véleményem, valójában lehet teljesen messze járok az igazságtól.
Alapjáraton az online oktatás gondolatával nem is lenne gond, fejlődik a világ, egyre több dolog kerül fel az online térbe - kivétel ez alól a boltok által kezelt adatok XD - és azt is elmondták, hogy gyerek cipőben jár még a kivitelezés, és a vírus miatt most bedobják a mély vízbe. Ezen információk által gondolhattuk, hogy nem lesz tökéletes. Ha azt mondják, kész van és úgy dobják az emberek közé, valószínű akkor is lettek volna hibái. De ahol hiba van, ott megoldás is van. (ha épp eszű emberek foglalkoznak vele). De most ne is működési, működtetési oldalról nézzük az egészet, hanem egy nagyon egyszerű szempontból. Ahhoz, hogy online csinálj valamit, ez estben "be járj" az óráidra számítógép kell (laptop, nagyobb tablet stb.) És azt szerintem mindenki tudja, hogy Magyarország nem a gazdag országok közé tartozik, sőt... Nagyon sok olyan diák van az első osztálytól kezdve gimiig (egyetemen már talán a többség dolgozik, akinek nem apuci tesz a segge alá mindent). Saját tapasztalatból tudom, hogy ugyan az iskola segít ezeken a diákokon, kapnak használt könyveket olcsóbban vagy ingyen (amit aztán vissza kell adni, és ne firkáld össze) Na már most gimiben az angol tanárom el tudta intézni, hogy a használt könyvem nagyon is új legyen és ne keljen leadnom. Ugyan ez csak az angol könyve és munkafüzetre vonatkozok, de az is nagy segítség volt. Olaszból viszont egy használt könyvet kaptam, ami tele volt firkálva, szinte már bele voltak vésve a megoldások, hiába radíroztam ki, a lenyomat ott maradt. Mondanom sem kell nem sokat tanultam.. a megoldásaim mindig jók voltak, ha nem volt házik és nekem kellett mondani a megoldást, felolvastam a lenyomatot és kész. És akkoriban, mint csomó másik diák nem akartam tanulni, nem akartam bejárni, végig aludtam az órákat, távol állt tőlem, hogy megoldást találjak az összefirkált könyvre. Ja és ez gimiben volt, egy viszonylag jó gimiben. Tehát kérdem én, akinek könyvekre sincs pénze az honnan szerez számítógépet? Még ha talán egy van is a családban, nem akarok előítéletes lenni, de ahol ilyenek a körülmények ott sajnos nem csak egy gyerek van, és akkor oldd meg 2-3 gyerekkel, 1 géppel az online órákat.
És persze állambácsi büszke magára, hogy milyen jól kitalálta ezt az egészet, csomó támogatás megy a nagycsaládoknak, csonka családoknak, csak ameddig olyan hoz döntéseket (és ez bármire igaz), aki a gyakorlatban hasonló helyzetet sem élt át, de még csak meg sem hallgatja az ilyen embereket, addig nem kell csodálkoznom, hogy elméleti síkon minden pöpec, a gyakorlatban meg könnyebben omlik össze, mint egy kártya vár...
Alapjáraton az online oktatás gondolatával nem is lenne gond, fejlődik a világ, egyre több dolog kerül fel az online térbe - kivétel ez alól a boltok által kezelt adatok XD - és azt is elmondták, hogy gyerek cipőben jár még a kivitelezés, és a vírus miatt most bedobják a mély vízbe. Ezen információk által gondolhattuk, hogy nem lesz tökéletes. Ha azt mondják, kész van és úgy dobják az emberek közé, valószínű akkor is lettek volna hibái. De ahol hiba van, ott megoldás is van. (ha épp eszű emberek foglalkoznak vele). De most ne is működési, működtetési oldalról nézzük az egészet, hanem egy nagyon egyszerű szempontból. Ahhoz, hogy online csinálj valamit, ez estben "be járj" az óráidra számítógép kell (laptop, nagyobb tablet stb.) És azt szerintem mindenki tudja, hogy Magyarország nem a gazdag országok közé tartozik, sőt... Nagyon sok olyan diák van az első osztálytól kezdve gimiig (egyetemen már talán a többség dolgozik, akinek nem apuci tesz a segge alá mindent). Saját tapasztalatból tudom, hogy ugyan az iskola segít ezeken a diákokon, kapnak használt könyveket olcsóbban vagy ingyen (amit aztán vissza kell adni, és ne firkáld össze) Na már most gimiben az angol tanárom el tudta intézni, hogy a használt könyvem nagyon is új legyen és ne keljen leadnom. Ugyan ez csak az angol könyve és munkafüzetre vonatkozok, de az is nagy segítség volt. Olaszból viszont egy használt könyvet kaptam, ami tele volt firkálva, szinte már bele voltak vésve a megoldások, hiába radíroztam ki, a lenyomat ott maradt. Mondanom sem kell nem sokat tanultam.. a megoldásaim mindig jók voltak, ha nem volt házik és nekem kellett mondani a megoldást, felolvastam a lenyomatot és kész. És akkoriban, mint csomó másik diák nem akartam tanulni, nem akartam bejárni, végig aludtam az órákat, távol állt tőlem, hogy megoldást találjak az összefirkált könyvre. Ja és ez gimiben volt, egy viszonylag jó gimiben. Tehát kérdem én, akinek könyvekre sincs pénze az honnan szerez számítógépet? Még ha talán egy van is a családban, nem akarok előítéletes lenni, de ahol ilyenek a körülmények ott sajnos nem csak egy gyerek van, és akkor oldd meg 2-3 gyerekkel, 1 géppel az online órákat.
És persze állambácsi büszke magára, hogy milyen jól kitalálta ezt az egészet, csomó támogatás megy a nagycsaládoknak, csonka családoknak, csak ameddig olyan hoz döntéseket (és ez bármire igaz), aki a gyakorlatban hasonló helyzetet sem élt át, de még csak meg sem hallgatja az ilyen embereket, addig nem kell csodálkoznom, hogy elméleti síkon minden pöpec, a gyakorlatban meg könnyebben omlik össze, mint egy kártya vár...
Címkék: blog, gondolatok
vissza ELŐRE
